1. rész (Lizzy szemszöge)

Hosszas kiabálás után végre lebattyogott a hugom Lilla is. Kiléptünk az ajtón és még vetettünk egy utolsó pillantást a házra. Gyorsan betettük a megmaradt csomagokat és már indultunk is a reptér felé. Lillával az egész út alatt arról beszélgettünk hogy milyen rossz itt hagyni a barátainkat a sulit…az életünket. És persze arról is szó esett hogy vajon fogunk e találkozni az 1D-vel. Beszélgetésünket apa zavarta meg.
-Lányok ez még ráér viszont a gép az nem szóval gyertek siessünk-mondta apa mikor kifizette a taxist. Kiszálltunk az autóból, kivettük a csomagunkat és már indultunk is. Gyorsan becsekkoltunk (vagy nem tom h mit kell ilyenkor csinálni szerk. megj.) és mivel még volt 1 óránk ezért leültem egy padra és a telefonomon videókat kezdtem el nézegetni. A fülhallgatómon keresztül hallgattam azt a sok baromságot amit összehoztunk ketten és valamelyiken a barátainkkal. Nagyon fognak hiányozni, de nem tudok ez ellen mit tenni. Mindegyik videón vagy ketten énekeltünk és táncoltunk vagy épp valami hülyeséget csináltunk. Éppen egy régebbi videó közepén tartottam amikor hírtelen levágódott mellém a drága hugocskám.
-Jézusom. Ez még van neked??
-Persze miért ne lenne??-néztem rá hülye fejjel.
-De ezt vagy két éve csináltuk.
-Tudom-adtam neki oda a fülhallgató egyik felét. Már egy ideje néztük a videókat amikor Lilla megszólalt hogy ki akar menni a mosdóba, és hogy menjek el vele.
-Oké de szólj apunak. –neki sem kellett több gyorsan odament apához elmondta hogy mindjárt jövünk és már el is indultunk az ajtó felé. Mikor benyitottunk mindketten egyszerre a tükörhöz mentünk. Nem is mi lennénk. Nem kell félre érteni nem vagyunk cicababák de gyakran meg szoktuk nézni magunkat hogy minden rendben van-e. Én még talán nem is vagyok annyira tükörfüggő, de lilla..ő nagyon is az. Kb. 10 perc alatt végeztünk is hejreraktuk a sminküket ami egy kis alapozóból és szempillaspirálból állt és már indultunk is kifelé. Éppen hogy odaértünk apához egy női hang bemondta hogy a Londonba tartó gépre már fel lehet szállni, így gyorsan megfogtuk a még nálunk levő cuccokat és már indultunk is. Mikor felszálltunk egy rövid vitatatkozás után Lillát az ablak mellé engedtem, mivel most semmi kedvem nem volt vele veszekedni. 10 perc után megkezdtük a felszállást. Életemben először repültem. Azt hittem hogy rosszabb lesz de elég jól bírtam, sőt. Lillával kb az egész utat végigbeszéltük. Nagyon sok témát dobtunk fel köztük azt is hogy mivel nyár van fel kéne fedezni az egész várost, és apát rá kéne venni hogy hagy dolgozunk a Nando’s-ba. Persze csak besegíteni hiszen nem akarjuk az egész nyarat ott tölteni. Viszont így nagyobb esélyjel találkozhatunk az 1d-vel is. Majden 3 óra múlva landoltunk és végre elmondhattuk hogy igen itt vagyunk Londonban. Gyorsan elmentünk a csomagjainkért és apa is hívott közbe egy taxit. Gyorsan bedobáltuk a cuccokat és miután apa bemondta a címet Lillával az ablakot kezdtük el pásztázni. London egyszerűen gyönyörű pedig még nem is láttunk mindent. A taxi egy nagy szintes ház előtt állt meg. Mikor kiszálltunk egyből apa felé fordultunk.
-Ez most komoly???-néztünk rá kikerekedett szemekkel.
-Igen ez komoly. De ez még semmi. Majd ha láttátok a belsejét-mondta és odaadta nekünk a kulcsot hogy nyissuk ki az ajtót. Lillával elszámoltunk háromig és egyszerre fordítottuk el a kulcsot a zárban. Mikor kinyílt az ajtó egy csodálatos nappali tárult elénk. Viszont a kísértést félretéve-hogy azonnal felfedezzük a lakást- visszamentünk apához hogy segítsünk behozni a cuccokat. Miután már minden bőrönd a lakásban volt, apa elmondta hogy melyik szoba kié lesz és már hagyott is minket felfedezni a lakást. Az én szobám ajtaja rózsaszín feliratos volt míg Lilláé lila feliratos. Mikor megtaláltuk a szobáinkat-amik egymás melett voltak- egyből beléptem az ajtómon és egy gyönyörű szobába botlottam. A rózsaszín a barna és a fehér keveredett benne. Óriási volt a szobám. Nagyon tetszett. Hítrelen azt sem tudtam hogy mit csináljak így Lilla szobája felé vettem az írányt és a folyosón botlottunk egymásba, és sikitozásban törtünk ki. Mindketten megmutattuk egymésnak a stzobáinkat, utána pedig lesiettünk apához hogy megköszönjük, és elkezdtük a kipakolást. Estére vlégeztünk és mindketten hulla fáradtan estünk be az ágyba. Másnap viszon apa egy nagy meglepetéssel szolgált…